Sertéshús
A comb a sertés leghúsosabb része: a felsőcombból szeleteket vághatunk, vagy füstölt, illetve főtt sonkát állítanak elő belőle; a lapockából göngyölt vagy egyben sült húst készíthetünk. A főtt és füstölt sonka is ebből készül.
A sertéskaraj az állat gerince mentén lévő hús. Három részből áll: rövidkarajból, amelyben a szűzpecsenye is van, középkarajból, illetve tarjából.
A szűzpecsenye a sertés legdrágább, legfinomabb és legsoványabb része. Szeletekben szűzérmének vagy egyben sütve a legnemesebb pecsenye. Azt a kevés zsíros részt, ami néha rátapad, érdemes lebontani róla.
A lapocka gulyásnak, pörköltnek vagy darált húsnak a legjobb, de egyben is süthetjük: zsíros, kötőszövetekkel átszőtt hús, amely főzés vagy sütés közben nem szárad ki.
A csülök a sertés felső lábszára. A hátsó csülök nagyobb, és több rajta a hús, mint az elsőn. A csülökből készült ételek nem okvetlenül zsírokat: ha a külső zsírréteget leszedjük róla, csökken a zsírtartalma.
Sültnek az oldalas a legjobb kicsontozva dagadónak nevezzük. Darált húsnak is a lezsírozott dagadót vegyük.
TIPP: A sertés részeinek felhasználása:
Melső és hátsó csülök: pörkölthöz, gulyáshoz és sültekhez
Felső és alsó comb: sonka
Karaj, szűzpecsenye és tarja: hirtelensültekhez
Hát- és tarjaszalonna: göngyöléshez é tűzdeléshez
Lapocka: sütéshez
Dagadó: sütéshez, káposztába és tölteni
Fül: kocsonyába
Toka: abált szalonnába
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése